2013. június 19., szerda

Napi Doyle


"- Kedves barátom - kezdte Holmes, amint egyszer a kandalló mellett ültünk Baker Street-i otthonában -, az élet sokkalta furább dolgokat produkál, mint amiket az ember kiagyalni képes. Van, amire mi gondolni sem merészelünk, pedig a létezés mindennapos velejárója. Ha most ki tudnánk repülni az ablakon, és kézenfogva körözhetnénk London felett, érdemes lenne kicsit fölemelni a tetőket, és bekukucskálni a házakba. Mennyi meghökkentő dolgot látnánk! Különös egybeeséseket, cselszövést, viszályt, nemzedékek egész során végighúzódó hihetetlen eseményláncolatokat, amelyek időnként olyan bizarr helyzetekhez vezetnek, hogy egy csapásra laposnak és értelmetlennek látnánk a teljes regényirodalmat a maga sablonos megoldásaival és átlátszó következtetéseivel."

(A. C. Doyle: Az eltűnt vőlegény)



Végül is teljesen hétköznapi gondolat Holmes részéről, hogy Watsonnal kézenfogva körözgetnek London felett, nem? 


Kiddy hozzászólása után persze már csak erre tudok gondolni:



(A kép forrása itt.)

9 megjegyzés:

  1. Sherlock csak ezt próbálta ki, amikor leugrott a St. Barts tetejéről :3 Mystery solved. :)

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Jesszusom, ez a komment... egész nap röhögni fogok! :DDDD
      Ó, szegény Sherlock csak a házakba akart bekukucskálni, valaki szólhatott volna neki, hogy ez nem fog működni! :D
      Köszi, hogy felderítetted a napom! (Hetem.) :D

      Törlés
    2. Én meg az esernyős, Poppinsos képet köszönöm, itt fulladoztam a röhögéstől a gép előtt :"D

      Törlés
  2. Kicsi shippelés:P, de rettentően jó. Nem gondolta szerintem, hogy később az igazi barátságot nem éppen ilyennek írják le. Egyik ismerősöm mostanában kezdte el olvasni Sherlockot, kb. 5 napja még nem Doyle-t olvasott, hanem Andrew Lane-től: Ifjú Sherlock Holmes Halálfelhőt. Szerintem azóta befejezte, mert a minap volt egy szerény megjegyzése: "Mennyi Sherlock és Watson ship van benne", hát mit mondjak szerintem az ártatlan mosoly az arcomon neki mindent elárult. Bátran ajánlottam neki a BBC-s sorozatot, mert még nem látta. Személy szerint én se olvastam még C. Doyle-tól könyvet, mostanra tartogattam:).

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. Igen, a múltkor is megállapítottuk, hogy nem gondolt ő valószínűleg (bár ki tudja) semmire, csak mi vagyunk nemnormálisak. :P Doyle-t mindenképpen ajánlom, ilyen kánikulában amúgy sem lehet mást csinálni, mint elvonulni egy hűvös sarokba egy Doyle kötettel meg egy bödön fagyival, és csendesen shippelni őket. :D

      Törlés
  3. Őszintén mi lehet romantikusabb dolog annál, mint kézen fogva röpdösni az éjszakai London felett?
    Lökött galambpár.

    VálaszTörlés
  4. Istenem, annyira imádom ezt a részt... xDDD ♥

    VálaszTörlés
    Válaszok
    1. ♥♥♥ Gyönyörűséges. Nem is értem néha, hogyan ment el a feldolgozásokban ilyen nagyon racionális irányba Sherlock, mikor az eredetiben egy lánglelkű romantikus. :P

      Törlés