The way you did once

Már tuti, hogy a mocskos incest fanficeket gyártó zugszerzők nyikorgó irodaszékekkel telepakolt poklába kerülök, ahol az örökkévalóságig  a Szürke ötven árnyalatát  kell újra-és újraolvasnom. 

Hogy egy kedves olvasóm szavait idézzem: „dekadens, elvont és beteg”. Mint én. De nem annyira, mint a blogger szerkesztőfelülete. Idősíkok követésével ne is próbálkozzatok, egyszerűen csak átszellemülten öleljétek magatokhoz a káoszt.

A harmadik évad előtt írtam, így nagyon másképp képzeltem benne kettőjük családi hátterét.

Nem igazán exlpicit, mégis, a téma miatt inkább haladóbbaknak ajánlom. (Bemelegítésnek esetleg  ezt és ezt lehet olvasni.)

Ha fokozni akarjátok, itt van mellé zene, zene és videó.  

Figyelmeztetés: 18+!

A helyes értelmezésről (10. fejezet)

Epilógus-szerű befejezés, ami remélem... inkább nem mondok semmi konkrétat. Szerintem kétféleképpen lehet érteni, mindenki döntse el maga.

A helyes értelmezésről (8. fejezet)

Ehhez a fejezethez tökéletesen illik a fenti kép. Ó jaj.

A helyes értelmezésről (7. fejezet)

Igazán, őszintén és mélyen sajnálom.

A helyes értelmezésről (6. fejezet)

Figyelem, felsejlik némi cselekmény! (Nem tehetek róla, hogy az emberek fejének tartalma mindig érdekesebb számomra, mint hogy mi van odakint, oké?)

A helyes értelmezésről (5. fejezet)

Sweet agony, de az utolsó ilyen fejezet, eskü.

És most azt is elhatároztam, hogy ideje felhagynom a sakkos hasonlattal... bár időrendben ez volt az első, tekintve, hogy fandom-avató írás részemről.

A helyes értelmezésről (3. fejezet)

Nem tudom, milyen elmeállapotban írtam ezt a történetet (nem jóban, nyilván), de hogy nagyon beteg lett, az biztos. 

UPDATE: visszajelzések alapján itt kezd elmenni OC irányba... hát, öhm. Van oka, amiért eddig nem töltöttem fel, OKÉ? (Fejvesztett Johnlock shippelésem mementója.)

A helyes értelmezésről (2. fejezet)

Bár később esküszöm, lesznek történések, de az első pár fejezet alapvetően arról szól, hogy két ember ül egy szobában, az egyik unatkozik, a másik meg aggódik. :/

Említettem amúgy, hogy 16+? 

A friss, amint látjátok, ha nem is naponta de tempósan érkezik. :) *büszke magára*

A helyes értelmezésről

Régebbi, angolul írt tíz fejezetes ficem magyar változata. Visszaolvasva úgy döntöttem, nem utálom, és nekiállok feltenni. Johnlock, azon belül angst - ismertek, tudjátok, mire számíthattok -, valamint POV John. 

A történet Sherlock visszatérése után indul: mindkettőjüknek vissza kell találniuk valahogy a normál életbe, de ez elég nehéz egy poszttraumatikus stressz szindrómával küzdő John és egy szokás szerint önző és őrült Sherlock számára. (Mary elegánsan egyszerűen csak nem létezik itt.) 

A történetet részben ez a mondat ihlette:

"'From the point of view of the criminal expert,' said Mr. Sherlock Holmes, 'London has become a singularly uninteresting city since the death of the late lamented Professor Moriarty.'"  

The Adventure of the Norwood Builder

(Kiddynek üzenem: látod, van benne Sheriarty is. John legalábbis shippeli őket. Bár ennek senki nem örül.)

Rövid fejezetek lesznek, amelyeket anno John blogbejegyzéseiként képzeltem el, de ezt a sémát szerintem megtöröm a későbbi fejezetekben. A rövidségért cserébe viszont gyakran frissítem majd a történetet. 

In a world I never made

Egyértelműen Sherlock/Mycroft hét van, annak a maroknyi olvasómnak nagy örömére, aki rajtam kívül megmagyarázhatatlan rajongással viseltetik a páros iránt. (A többieket meg világgá rémisztem, de sebaj.)

A történet fordítás, Lbmisscharlie azonos című írása itt található angolul. Olvass többet a róla a bevezetőben a vonal alatt, ha elmúltál 18. 

A kép Wu-Liao Yuzi alkotása innen, és szerintem tökéletesen visszaadja azt az emlékekből-álmokból-hangulatokból összemosódó valóságot, amit az írás tár elénk.

Túszdráma

Mary – Sherlock – (és John. Zárójelben.) Ez meg olyan angst, ami valójában humor. Vagy olyan humor, ami angst. MINDEN relatív. 

Évának ajánlom, akivel együtt nemutáljuk Maryt.