The way you did once

Már tuti, hogy a mocskos incest fanficeket gyártó zugszerzők nyikorgó irodaszékekkel telepakolt poklába kerülök, ahol az örökkévalóságig  a Szürke ötven árnyalatát  kell újra-és újraolvasnom. 

Hogy egy kedves olvasóm szavait idézzem: „dekadens, elvont és beteg”. Mint én. De nem annyira, mint a blogger szerkesztőfelülete. Idősíkok követésével ne is próbálkozzatok, egyszerűen csak átszellemülten öleljétek magatokhoz a káoszt.

A harmadik évad előtt írtam, így nagyon másképp képzeltem benne kettőjük családi hátterét.

Nem igazán exlpicit, mégis, a téma miatt inkább haladóbbaknak ajánlom. (Bemelegítésnek esetleg  ezt és ezt lehet olvasni.)

Ha fokozni akarjátok, itt van mellé zene, zene és videó.  

Figyelmeztetés: 18+!

Karmazsin napok végén várok rád (1. fejezet)

Legyen hát meg a köz akarata: Thorki az ötvenes évek Louisianajában. Bár attól tartok, a hangsúly kevésbé a koron, mint inkább a helyszínen van. 

Odin haldoklik, Thor lelki válságot él át, Jane zabálnivaló ökomanó, Loki meg... hát Loki, na. 

(Mindenki tegye le a kalaptűjét, a Holmescest is jön, csak még érlelem.)

Szavazás: melyiket olvasnátok?

Megmondtam, hogy nem tűnök el végleg, nem?

Úgy látszik, attól még, hogy egy eredeti regényen dolgozom, nem áll le az agyamnak az a része, amelyik spandexbe/nehézfémbe bújtatott szupehősöket, norvég isteneket, kiszuperált katonaorvosokat és szociopata detektíveket boronál össze.

Így aztán néha kirohanásszerűen lezongorázok egy-két oldalas vázlatokat, csak hogy békén hagyjanak, és nyugodtan dolgozhassak tovább a regényemen. Mostanra összegyűlt annyi, hogy gondoltam, szavazásra bocsájtom: melyiket fejezzem be? Elképzelhető, hogy a távolabbi jövőben több is sorra kerül, de egy, a legtöbb szavazatot kapó, biztosan elkészül.

Szóval, a jelöltek felvonulása kisestélyiben, a sorszámot diszkréten maguk előtt tartva: